Látnivalók

Szarvasi Arborétum

Szarvas_Panorama

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik.
A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő. Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka.

Weboldal: http://www.pepikert.hu/   Tel: 66/312-344


Mini Magyarország az ország közepén

Minimagyarország

A Mini Magyarország makettpark Szarvas legújabb nevezetessége. A Szarvasi Arborétumban 2013-tól a növényritkaságok mellett néhány óra alatt az egész országot bebaran-golhatjuk.

Magyarország számos épített csodájának minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a régi Magyarország közepén, Szarvason.

Weboldal: http://www.minimagyarorszag.hu/


Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom

Szarvasi Szárazmalom

A Tessedik Sámuel Múzeum alapításának célja a helyi történelmi és kulturális örökség bemutatása, Szarvas és környéke régészeti, történeti, néprajzi, helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása.

A szarvasi szárazmalom Magyarországon a XIX. század közepéig legelterjedtebb, ókori típusú malomtípus egyik utolsó képviselője. Azért nevezik "száraz"-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Az alsó állású, vízszintes meghajtó kerekű szárazmalom 1836-ban épült, a Bolza család készíttette szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint.

Szarvas, Vajda P.u.1.  

Weboldalhttp://www.szarazmalom.hu/    Tel.: 66/216-608


 


Szarvasi Vízi Színház

A hazánkban egyedülálló színház negyedik nyári szezonját tartja a Körös Holtág felett.

A hangulatos mocsári ciprusok társaságában közel 1000 fő élvezheti az élőzenés musicaleket, operetteket és a többszörösen díjazott prózákon át a táncszínház előadásait.

A különleges színház több mint 9000

Szarvasi Vízi Színház

négyzetméteres területen épült fel, “várkastély és egy amfiteátrum ötvözeteként” várhatóan továbbra is sok látogatót csalogat. Hatalmas alapterületen van a lelátó és a színpad a víz felszínén helyezkedik el. A színház épületében kialakított kávézó folyamatos nyitva tartásával várja a nézelődő turistákat és az előadások szünetében fogyasztani vágyókat. A vízi színház működtetője a Békéscsabai Jókai Színház.

Szarvas, Petőfi S.u.7-9.  

Weboldal: www.viziszinhaz.hu


Körös-Maros Nemzeti Park

A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.

Körös-Maros Nemzeti Park

A nemzeti park egyik alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott értékeket bemutassa az érdeklődők számára, hiszen a természet ismerete és tisztelete nélkül a megőrzés érdekében tett erőfeszítések nem nyerhetik el a társadalom széles rétegeinek támogatását. E célból látogatóközpontok és tanösvények várják az érdeklődő természetbarátokat.

Weboldal: http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/

Tel.: 66/313-855

 


Történelmi emlékhely

Történelmi emlékhelyA történelmi Magyarország közepét Mihálfi József gimnáziumi tanár számításai alapján jelölték ki még a XIX. század végén. 1939-ben Trianont idézve emlékművet, egy stilizált szélmalomépületet emeltek.

Nagy-Magyarország mértani közepe a számítás szerint egybeesett egy akkor még működő szélmalom helyével, ezért választották ezt a formát a Holt-Körös partján emelt emlékműnek.

 

1945 után – mint irredenta emlékművet – megcsonkították (eltávolították a feliratait) és sorsára hagyták.

Az idők során elpusztult a mellvédje, stilizált vitorlája. A rendszerváltás után felújították, és azóta a trianoni évfordulón emlékünnepséget tartanak e helyen. 1995-ben egy félköríves oszlopos tölgysort telepítettek köré, és a védett területet a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz csatolták.

Weboldal: http://kepguru.hu/previews/65/65531.jpg


Katalin II. sétahajó

Katalin 2 sétahajó

28 éve üzemel a szarvasi arborétumi kikötőből induló 50 személyes KATALIN II sétahajó. 50 perces, 1 órás utakat tesz meg a hangulatos Holt-Körösön, és visszatér a kikötőbe. Hajós viccek, találós kérdések menet közben. A hajó fedélzetéről látható a Szarvasi Arborétum, a vízparti üdülők sora, Tessedik Sámuel temploma, Bolzák kastélya, a mocsári ciprusok és a gyalogos fahíd.

Weboldal: http://www.katalin2.hu/


Erzsébet-liget

A Holt-Körös jobb partján található Erzsébet liget múlt századi ősét Füzesnek nevezték, ezt fahíd köti össze a várossal. A vízparton csodálatos mocsári ciprusok állnak.

A Füzes elnevezés arra utal, hogy területét a Körös vize időnként elárasztotta, és azt tölgyek, juharok, szilek, fűzek és különféle vízkedvelő, lágyszárú növények borították.

A fahíd mellett volt az ún. vámház, ahol a hídpénz szedője lakott. Az épületben ma vendéglő van.

A szarvasi Körös-szakasz holtággá válása (1888) után 1894-ben kezdődött meg a Füzes tervszerű parkosítása. A terület ekkor a Népkert nevet kapta, majd Erzsébet királyné tragikus halála (1898) után róla nevezték el Erzsébet ligetnek. A ligetben 1904-ben épült pavilonban napjainkban vendéglő üzemel. Mellette létesültek a városi teniszpályák.

Az Erzsébet liget területe 12,8 hektár. Utak hálózzák be, melyek mellett padokat helyeztek el. Különleges botanikai értékei ma már nincsenek, de szép látványt nyújtanak a faóriások: főként a tölgyek, juharok és kőrisek, szórványosan a gyertyán, platán, hárs, akác, nyár, nyír, szilfa, fenyőfélék, páfrányfenyő, és a virágzó galagonya, aranyeső, jázmin.
Szabadon látogatható.


Műemlék jellegű épületek:

  • Bolza kastély
  • Mittrowsky kastély
  • Lengyel palota
  • Evangélikus Ótemplom